Túrabeszámoló

Szlovéniai kirándulás 2023 június 24 és 30

2023 június 24 és 30 között a Csíkszéki Erdélyi Kárpát Egyesület égisze alatt került megrendezésre egy egyhetes Szlovénia-i buszos kirándulás, Petres Éva túravezető és László Ilona helyettes túravezető szervezésében. A kirándulást egy fél éves gondos szervezés/egyeztetés előzte meg.

Péntek éjjel indultunk a Kaufland üzletlánc parkolójából és korra reggel már a makói Makovecz Imre által tervezett gyönyörű Hagymatikumban próbáltuk kipihenni  az út fáradalmait, a Fürdő kényeztetései után elfoglaltuk az esti szállásunka a kiszsombori –Tóparti panzióban.

Másnap reggel július 24– én, a reggeli 6– órai indulásnál bebizonyítottuk, hogy mennyire fegyelmezett csapat vagyunk, senki sem késett, elindultunk pontos időben Lendva felé . Útközben megcsodálhattuk a budapesti Harley-Davidson motoros találkozóról Európa különböző országaiba hazafele tartó motorosok százait, kora délután értünk Lendvára , ahol már várt ránk a Szlovéniai  kirándulásunk kisegítő túravezetője Gyöngyike , akinek személyében egy aranyos , szerény segítőkész  embert ismerhettünk meg . Egy gyors séta Lendva központjában ,majd meglátogattuk a Lendvai várat A várban külön terem van szentelve Zala György képzőművésznek aki amint megtudtuk a városka szülöttje , többek között a Hősök tere szobrainak, az aradi Szabadság- szobor,  valamint a Kossuth téri Tisza István szobrának alkotója. A város másik látványossága a Vinarium torony ahonnan egyszerre láthattuk be a négy ország, Szlovénia, Magyarország, Horvátország és Ausztria területét. Megtudtuk, hogy Muravidéken van még egy néhány kétnyelvű iskola, de a magyar nyelv és magyar entitás ahogy láttuk hallódik . (Itt jegyzem meg hogy aznap volt a Szlovénia nemzeti ünnepe és Lendván a magyar lobogó is ki volt téve) . A torony aljában megkóstoltuk a Gibanica nevű sütit , amit a mákos , diós bejgli és az almás –túrós süti keverékeként képzeljünk el és ízelítőt kaphattunk a helyi bor specialitásokból is.

Utunkat Ljubljana irányába folytattuk. Megérkezvén a fővárosban megcsodáltuk a gyönyörű épületeket, Ljubljana szimbólumát a sárkány hidat amelyet négy sárkány szegélyez, gyönyörű zöld árnyalatokban és látogatást tettünk a Ljubljanai várba, ahol Batthyányi Lajos első felelős miniszterelnökünk raboskodott a kivégzése előtt, ennek a tornyából rácsodálkoztunk a városra, majd irány az aznap esti szállásunkra Bohinjska Bistrica nevű településre ahol egy késő esti vacsorában volt részünk és eltettük magunka másnapra amikor is a kirándulás legnagyobb kihívása várt ránk a Vogel csúcs .

Reggel 26-án mindenki túra felszerelésben és irány a Hegy. 11 km buszozás után a csodálatos Bohinji tó partján megérkeztünk Ukanc településre, innen indultunk a gondolával amivel felemelkedtünk a 1537 m magasan található Sky hotelig . Szemünk elé tárult egy szlovéniai csodás síparadicsom amit körül ölelnek a Juliai Alpok. Szemben láthattuk a 2864 m magas Trigláv csúcsot ami méltóságteljesen emelkedett fejünk felett a látóhatáron, előttünk a Vogel csúcs a maga 1922 méterével .Amikor rátaláltunk a helyes útra kemény szívdobogtató, sziklás, köves, keskeny ösvényeken loptuk a távot a csúcs felé A csúcsra feljutott csapat által elénekelt himnuszok dallamai messzire hallatszottak. Apró csapatokba verődve jutottunk le a felvonóig ahol találkoztuk a többi túratársakkal, senkinek semmi baja nem történt. Minden jó ha vége jó még belelógattuk lábunkat a Bohinj tóban és azzal búcsút vettünk a hegytől.  

Július 27 –én reggeli után belevetettük magunkat a Vintgar-szurdok csodálatos világába . A zuhatagok, csobogók, zölden – kéken csillogó tavacskák , a sebes patak , a vízesések látványa a Torda-i hasadékra emlékeztet  fűszerezve Néra, a Beu és a Beusnița folyók, csodáival csipkézve.

A szurdokból kifelé már szemerkélt az eső nem sok jóval kecsegtetett a további programokat illetően. 
Az Bled-i várat Szlovénia nemzeti ikonjaként tartják számon,  megtekintése után a vár udvaron olyan fergeteges paszuly szemeknél nagyobb jégeső zúdult ránk , ami felejthetetlen élmény volt számunkra , szerencsére kisseb nagyobb zúzódásokkal megúsztuk, egy kinti lefedés alatt úgy összebujtunk mint a gazdáját vesztett nyáj. A Bledi vár legértékesebb írásos dokumentuma egy 1011 –ből származó adomány levél  aminek értelmében II Henik akkori német római császár aki nem mellesleg a mi Szent István királyuk sógora volt (feleségének boldog Gizellának a testvére) átadta a várat tulajdonba az Albuin püspökségnek.

A Bledi tó szigetét csónakkal közelítettük meg , fergeteges élmény volt . Húsz embert vitt egyszerre át a csónak a szigetre egyetlen egy kézi evezős férfi izommunkájának köszönhetően, keményen megdolgoztattuk a fickót, míg mi énekeltünk ( mert be voltunk rezelve hogy jön esetleg még egy jégeső és 30 m van alattunk ) ő rendesen verejtékezett.  A kikötés után felmentünk a 99 lépcsőfokos templomhoz . A helyi hagyomány szerint minden vőlegény aki ebben a templomban esküszik ölbe kell felvigye választottját ezeken a lépcsőkön a templom oltárához . A templom tornyában található torony megkongatása saját kézzel állítólag egy kívánság beteljesedésének feltétele . Nem mindenkinek szólalt meg a harang . Az esti vacsora után becsomagoltunk, mert elhagyjuk a három napos szállásunkat és reggel indulunk újabb célpontok felé.

Július 28 szerdai napunk a Postojnai cseppkőbarlang bejárata előtt kezdődött. Postojnai cseppkőbarlang Európa leghosszabb látogatható barlangja a világon egyedül álló  földalatti kisvonattal rendelkezik ami 3,7 kilométeren visz be a csodálatos barlangba. Az út végén egy 2 km gyalog túra során egyik ámulatból a másikba esünk  a sok csoda láttán ami a fülünkbe mondott magyar digitális idegenvezetés tett színesebbé. Az utunk egy pazar ebéd után a Predjama várkastély megtekintésével folytatódott. A 6 szintes építmény a világ legnagyobb barlangvára, sajátos hangulata van a történelem érződik a falak között. Megelevenedik előttünk Erasmus rablólovag életvitele aki Mátyás királyunk kortársa és harcos társa is volt .

A szerdai csodálatos naplementét Pirán városkájában az Adriai- tenger partján csodáltuk meg csobbantunk egyet a tengerbe és azután tettünk egy éjfélig tartó sétát a langyos estében, az öböl túloldalán már az olaszországi Trieszt fényei sejlettek fel. Reggel ki ahogy összekapta magát ki a partra egy búcsú fürdés és megint pattantunk az autóbuszra, mert Szekszárdon már rotyogott a marhapörkölt és még hosszú volt az út. Lendván még búcsút vettünk Gyöngyikétől és átléptük a szlovén- magyar határt.

 A Takler kúria, ahová estére érkeztünk nem okozott csalódást. Az ellátmányunkról és a szállásunkról  csak szuperlatívuszokban lehet beszélni. A vacsora utáni hajnalig tartó búcsúbuli korlátlan borfogyasztással, nagyon lefárasztotta a társaságot . Rövid éjszakai pihenés és kiadós svédasztalos reggeli után, bódultan kapaszkodtunk fel az autóbuszra , a fehértói halászcsárda hab volt a tortán , megnyaltuk a szánkat a semmihez nem fogható halászlé után és búcsút intettünk az anyaországnak is. A Hargita fenyvesei haza vártak, nincs maradás, jövőre veled ugyanitt?? …vagy talán Horvátországban ??? mit szóltok ???

Lejegyezte: Bardocz Mária