Kakasmandikó túra

A CsEKE április közepén tavaszi virágnéző túrára hívta Bábakalácsos baráti társaságát.
A Nap csak fél hét körül kelt, de mi, lelkes természetjárók már hajnali hatkor talpon voltunk, indulásra készen. Autónkkal déli irányba tartottunk, s mikor Alcsík, Sepsi, Brassó után a barcasági csángóföldet is elhagytuk, Babarunkánál 9oo méterrel a tengerszint felett leparkoltunk. Itt vezetőnk, Tőke Dénes vázolta a túra útvonalát és tömören bemutatta a Kárpátkanyar gyöngyének is nevezett Csukást. Elmondta, hogy ez egy patkó alakú hegyvonulat, kavicskőből és mészkőből épült vastag konglomerátumrétegek jellemzik, melyekben az erózió helyenként érdekes formákat alakított. Nem hosszú, csupán 5 km út áll előttünk, mondta, de azt is hozzáfűzte, hogy kb. 5oo m-es szintkülönbséget kell leküzdenünk.
Szép erdei úton indultunk felfelé. Kezdetben jó tempóban haladtunk, tartottuk a lépést vezetőnkkel, de aztán egyre gyakrabban álltunk meg; csodáltuk a bükkfák oszlopszerű, egyenes törzsét, ezüstszürke, sima kérgét és olyan érzés kerített hatalmába, mintha egy templomban, egy gyönyörű katedrálisban lennénk. Lenyűgözött a látvány. Aztán felfigyeltünk a fák, sokszor a felszínen is látható, erős gyökérzetére, észrevettük a kidőlt vagy odvas törzseken megtelepedő taplógombákat s azt is, hogy az avarban szunnyadó apró növények (szellőrózsa, medvehagyma, keltike) milyen sietősen tőrnek a fényre, mielőtt a bükkfa lombja árnyékot vetne rájuk.
Szép lassan haladtunk felfelé. Magunk mögött hagytuk a bükkerdőt, megjelentek a fenyők és balról feltűnt a Csukáshoz csatlakozó Tesla 1613 m-es tömbje. A réten imitt-amott hófoltokat láttunk és mindenütt szebbnél-szebb tavaszi virágokat. Araszolgattunk felfelé s ahogy a Tesla rét tetejére kiértünk szinte földbe gyökerezett a lábunk a szemünk elé táruló látványtól: előttünk a Csukás gerince égbe törő tornyokkal, bástyákkal s a Góliát emberi alakra emlékeztető sziklatömbjével; mögöttünk a Brassói-hegyek, Királykő, Nagykő-havas; kicsit jobbra a Bucsecs s a Bájhavas; balra a Tesla; lábunk alatt tarka virágszőnyeg.
Csak álltunk s bámultuk a csodát.Talán még soha nem láttunk ennyi tavaszi virágot egy helyen, túránk során összesen harminc félét számoltunk össze. Egyik azért kedves, mert elsőként hirdeti a tavasz érkezését (pirosló hunyor, hóvirág), másik, mert kis szerény, ismét másoknak érdekes a neve (aranyos veselke, ikrás fogasír). Mi azonban mindannyian a kakasmandikót neveztük ki a nap győztesének. Ez a virág kicsit a ciklámenre emlékeztet, lilás, rózsaszínű sziromlevelei hátrahajolnak, s közepéből kicsüngnek a kékes porzók és a fehér bibe. Most voltak virágzásának legszebb pillanatai. Köszönjük a szervezőnek és a vezetőnek, hogy ilyen jól időzítették ezt a túrát!
Még sokáig maradtunk volna ott fenn, de lassan elérkezett a búcsú pillanata. Még egyszer körülnéztünk, igyekeztünk lelkünkbe zárni a látványt. Aztán testileg-lelkileg feltöltődve elindultunk hazafelé.

Petzinger Klára

Partnerek

Médiapartnerek

Morfondir Erdely.ma