Erdély legköltőibb helye

Erdély legköltőibb helyét láttam- írta Jókai Mór 1853-ban, amikor a Szent-Anna tavát, Bálványos várát és környékét látogatta meg. Erre a vidékre szervezett túrát az Erdélyi Kárpát- Egyesület Csíkszéki szakosztálya június hatodikán, szombaton. László Ilona túravezető tizennégy km-es könnyű, kellemes sétát ígért sok szép látnivalóval a Büdös-hegységbe és Bálványosfürdőre. A túravezető ígéretét be is tartotta, különösen a sok és szép látnivalókra vonatkozóan.

Reggel nyolckor indultunk személyautókkal a Penny áruház parkolójából Bálványosfürdő felé. A Best Western szálloda (volt tüdőszanatórium) mellett megtörtént a bemutatkozás, a túraútvonal, valamint a Büdös-hegység keletkezésének, összetételének ismertetése. Megtudtuk, hogy a Büdös- hegy 1143 m magas, vulkanikus hegy, a Keleti-Kárpátok nyugati vulkáni hegyvonulatának legdélkeletibb része. Neve összefügg az utóvulkáni működés eredményeként felszínre törő büdös, kén-hidrogén tartalmú gázokkal. Határos a Csomáddal, a Géczi-bérc és a Cecele-hegy közötti gerinc köti össze a Csíki-havasokkal. Keleten a Bálványos-patak, Délen a Torja-patak és a Zsombor –patak határolja. Délen kapcsolódik a Bodoki-hegységhez.

Ez után a bevezető után a húszfős csapatunk elindult a kék ponttal jelzett ösvényen a csúcs felé. Útközben már érezni lehetett a kénhidrogén jellegzetes záptojás szagát. A meredek emelkedő után egy útelágazásnál balra tértünk, nyugati irányban haladva felfelé elértünk a Gyilkos-barlanghoz. A barlang 11 m hosszú, bejárata lefele lejt, a kiáramló gáz mérgező, ezt bizonyítja a barlang bejáratánál, illetve a mellette látott madártetem is. A barlangtól keleti irányban haladva értünk el a Madártemetőhöz. A Madártemető egy szakadék, amely egy rég felhagyott felszíni kénbánya helyén keletkezett. A sziklarepedésen keresztül kén-dioxid, kén-hidrogén tartalmú mérgező gázok szivárognak a vágatba megtöltve azt és, ha a madár alacsonyan repül át a szakadék felett, egy-két szippantás után beleszédül az árokba, amely a sírja lesz.

A Madártemetőtől észak-nyugati irányba leereszkedve a kékpont jelzés mentén haladva elértünk a Buffogó-láphoz. A Buffogó egy hektár kiterjedésű ingóláp. A láp lefolyását a Bálványos-patak biztosítja. Savanyúvizes, gázfeltöréses láp. A feltörő gázbuborékok jellegzetes buffogó hangot hallatnak, innen a láp neve. Szintén utóvulkáni működés bizonyítéka a szüntelen gázfeltörés. A vizes felület közötti ösvényre pallót építettek, így a természetvédelmi területben kárt nem téve gyönyörködhettünk a virágzó gyapjas sásban és fekete áfonyában, a nyírfákban, a madarak énekében. A tőzegrozmaring még nem nyílt, de egyik túratársunk mámorkát, illetve tőzegáfonya kórót is mutatott. A pallón elfogyasztott tízórai után visszafelé indultunk. Elhagyva a madártemetői eltérőt, a Büdös-hegyet keleti irányban kerülve meg, értünk- néhol igen keskeny párkányon-a Timsós –barlanghoz. A barlang előtt bazalt oszlopok láthatók a hegyoldalban. A barlang hossza kilenc méter. Bejáratát kénes lerakódások és szürkésfehér timsókristályok díszítik, melyek szintén a feltörő gázokból váltak ki. Itt sokat nem időztünk, a kisbarlang előtt elhaladva elértünk az 1052 m –en levő, 14 m hosszúságú Büdös-barlanghoz. Ez a barlang is kénbánya maradványa. A repedéseken kiszivárgó kénes gázok kölcsönhatásából keletkező kénlerakódás látható a bejárat falán mindkét oldalon. A barlang bejáratát 1892-ben rakatta ki Apor Gábor. A használható rész végét ajtó zárja le. Összetételénél fogva a barlang gázait –bár belélegezve mérgezőek-reumás panaszok, szív-érrendszeri betegségek gyógyítására használták. Mára rendszeres használata megszűnt. Mi is kezeltettük tíz percig magunkat, majd lefele indultunk a piros pont jelzés mentén a szerpentinen. A kápolna után a piros háromszöget követve leereszkedtünk az Apor lanyok –fürdőéig. Erősen savas kémhatású, a leírás szerint szabad kénsavat, timsót tartalmazó forrásokhoz értünk. A források vizét egy nagyobb medencébe és több kicsibe fogták be. Az alsó forrásokat lábvizeknek nevezik. A négy medence vizének színe és összetétele egymáshoz való közelsége ellenére más és más. Ezek is savasok, tejfehér, illetve szürkészöld színűek. A kémiai összetétellel nem untatom az olvasót, de jótékony, frissítő hatásáról lábfürdőzésünk során meggyőződhettünk. Erre szükségünk is volt, hisz ezután ismét hegymászás következett.

A Bálványos vár megtekintése volt a következő célpont. A Bálványos-fürdői parkolótól indultunk az 1o41 m magas Bálványos-hegy megmászására, melynek tetején épült a kora középkori vár a XI.-XII. században. Utunk árnyas bükkerdőn, hétvégi házak előtt vezetett az Ibolya –forrásig, ott szomjunkat oltva megpihentünk, majd indultunk fel a hegyre a kék sáv jelzést követve. A 4oo m-es szintkülönbség kicsit próbára tette szervezetünket, de a látvány, melyben részünk volt a tetőn, kárpótolt a fáradtságért. Megcsodáltuk az ősök várépítő tudományát, hisz a belső tornyos, szabálytalan alaprajzú vár négyszögű, csonka tornyának romjai ma is láthatóak. A vár megmaradt falánál meghallgattuk a vártulajdonos Apor család keresztény hitre való térésének legendáját, amelyet a túravezető ismertetett, majd a vár faláról gyönyörködtünk a Csíki- és a Háromszéki –medence látványaiban. Egyik túratársunk egy balladát énekelt el, amelyet szintén a várbeliek titokzatos élete ihletett. Visszafele már nagyon vidámak voltunk, egyetlen gyermek résztvevőnk, a nulla csoportos kisfiú sem panaszkodott fáradtságra. A Daragus-vendéglő teraszán megpihentünk, majd személyautókkal hazajöttünk.
Kiemelném a látnivalók helyén felállított háromnyelvű táblák jelentőségét, amelyeken alapos eligazítás olvasható. Úgy gondolom, hogy Jókai ittjárta óta alaposan megváltozott a táj arculata, megritkultak az erdők, épületeket emeltek eldugott helyekre, autók, motorok zúgása veri fel a csendet, de a természeti jelenségekhez fűződő mondákért, legendákért, a természeti szépségekért mi is elmondhatjuk, hogy Erdély legköltőibb helyén jártunk. Érdemes barangolni ezen a tájon.

Buzogány Teréz, túratárs

Vissza

×
AU Desired Username:
AU Your password:
AU Your password again:
AU Your email address:
AU Your email address again:
AU Your name:

Partnerek

Médiapartnerek

Morfondir Erdely.ma