Csíkdelnei CSEKE túra

A Csíki EKE túratervében a honismereti túrák sorozatában szombaton február 16-án került sor a Pomjánek Béla földrajztanár EKE tagtársunk által vezetett, a delnei és pálfalvi templomokat meglátogató túránkra.

A túránk érdemi része az országút mellett álló delnei Úr-kápolnában szentmise hallgatással kezdődött. A csapatnak jól esett, hogy Csintalan László esperes-plébános úr a mise elején üdvözölte majd az elbocsátó áldásába is belefoglalta csapatunkat. Köszönet a szívélyes meleg fogadtatásért.

 

A mise után a plébános úr közreműködésével megbeszéltük Delne és a kápolna történetét.

Orbán Balázsnál egy lábjegyzetben olvasható, hogy „a csíki krónikában az Upolet korában Rákoson tartott gyűlésen képviselt helységek között Dölne földe is előjön. Ugyanott előszámláltatnak a székely rabonbán családok s azok között említtetik a Dölnei Öncze család is...Delne a pápai dézmák regestrumaban változó néven jön elő, éspedig az 1332-ik rovatban a 669-ik lapon Delna, az 1333. év rovatában a 682-ik lapon Dolna néven.”

A plébánia régi, de a kápolnával szemben újra felállított székelykapuján a Dölne név szerepel. Szőcs János történész szerint a falu neve a szláv dolina-völgy, gödör, mélyedés- közszóból származik. Az 1567-es regestrumban már Delne név alatt 25 kapuval fordul elő.

A szakemberek a kápolna építészeti stílusjegyei alapján úgy ítélik meg, hogy ez a 15. század második felében épülhetett.

Ezek után a körülbelül a 800 m-re levő a mezőben elárvultan, magányosan, a fölötte elmúlt évszázadok viszontagságait, dúló történelmi viharait mindig túlélve és mindig megújúlva a mai kései utódok nyomasztó közönyével is dacolva büszkén álló Keresztelő Szent János születésének tiszteletére szentelt Szent János csíkdelnei plébánia templomhoz vettük útunkat.

A delneiek és pálfalviak emlékezete szerint a templomon túl, nyugatra fekvő völgyben húzódott meg valamikor Tordafalva. A tatárbetörések elől és a völgyre jellemző vízhiány miatt a falu lakói elhagyták ezt a helyet és egyrészük áttelepedett Delnére, mások pedig átköltöztek a Remete-patak völgyébe és megalapították Pálfalvát. A szóban forgó völgyet ma is Torda-völgyének hívják és az itt fekvő völgyparcellák ma is nagy részt pálfalviak tulajdona vagy pálfalviak tulajdonában volt. Dr. Balogh Lajos ügyvéd borzsovai falumonográfiájában Tordafalvát Szent-János falvaként említi.

A Szent-János templom környéke nevezetes hely volt. A templomtól a domb gerincén északra induló, vagy inkább ide érkező utat Vásárútnak hívják. A domb legmagasabb pontján található útkereszteződést pedig Vásárkapu. Szőcs János történész szerint is Csíkszereda megalapítása és vásárjoggal való felruházása előtt itt tartották a Felcsíki vásárnapokat. Ez az út ma is folytonosan járható Borzsova nyugati vége, Rákos, Köd, Madaras, Karcfalva vonalon. Ezen az útvonalon van kijelölve a Mária út is, amelyen Kovács János barátommal néhány alkalommal már vezettünk pünkösdi búcsús Magyarországról gyalogosan érkező zarándokcsoportokat.

Delne mint templomos hely egyike volt az 1332-1333-as tizedjegyzékekben szereplő 17 csíki templomos helynek. Általánosan kialakult vélemény, hogy a 15. században épült, vagy újraépült csíki templomoknak, - mint amilyen a Szent-János templom is volt Árpád-kori elődje. Igy a Szent-János templom is egy korábbi román stílusú templom helyén vagy ennek közelében épülhetett újra gótikus stílusban. A ma is fennálló templom egy 16. századi tatárbetöréskor nagy károsodást szenvedett, csak a falak és a csúcsíves torony maradt meg. A helyreállítás után kapta a templom 1673-ban a nagyon szép festett kazettás deszkamennyezetet, amelyen a közelmúltban állagmegóvást végeztek. 102 kazettájából kettőt nem lehetett helyreállítani. Minden kazetta más-más virágmotívumot ábrázol. Gyönyörű szárnyasoltára 1675-ből való, képei a karácsonyi és húsvéti ünnepkörök eseményeit ábrázolják. Felújított orgonája alkalmassá teszi a templomot koncertek tartására.

A cinterem kapujával szemben áll egy 1780-ban állított fogadalmi kőkereszt. Északi lapján egy naiv Krisztus-alak, déli oldalán pedig egy székely rokolyában öltöztetett Szűz Mária van faragva. A keresztet egy nagy pestisjárvány emlékezetére állították. A cinteremben van el temetve szülei sírjában Erdély első érseke és a falu szülötte a néhai Bálint Lajos nagytiszteletű érsek úr. A sírjánál mécsest gyújtottunk és imádkoztunk. A plébános úr megajándékozott Márton Áron püspök úr és a Szent János képével és elsietett Pálfalvára hitoktatást tartani.

A templom szépsége és mély áhitatot sugárzó milliője vegyes érzelmeket ébresztett bennünk. Csodáltuk a látott szépségeket és ugyanakkor szomorúságot éreztünk elhagyatottsága miatt. E nagy becsű szent hely jobb sorsra volna érdemes. Gyermek és ifjú koromban még a karácsonyi, újévi, nagyheti és húsvéti szertartások, szentmisék itt voltak megtartva. Ma már csak egy évben egy alkalommal Keresztelő Szent János születésének ünnepén tartanak itt szentmisét. Újabban egyre nagyobb érdeklődésnek örvend, mint esküvők színhelye.

A Székelyföldre települni, vagy visszatelepülni szándékozó pálos szerzetesek itt találnák meg igazán a zavartalan csendet és magányt. Hiszem, hogy jelenlétük jótékony hatása is jobban érvényesülne itt, mint bárhol Székelyföldön.

Innen, a Szent János templomtól dolgunk végeztével átsétáltunk Pálfalvára ahol a templomban újra találkoztunk Csintalan plébános úrral, aki bemutatta a Szent Pál megtérésére felszentelt templomot. Pálfalva először az 1567-es regestrumban szerepel 12 kapuval. 1843-ig egy fakápolnája volt, melynek helyére kőkápolna épült. Ennek helyére 1944-49-ben épült a mai templom, amelyet Márton Áron püspök úr az akkor már erősen dühöngő ellenerők fenyegetése közepette szentelt fel. Jó volna, ha valaki, az akkori események jó ismerője megírná a templom felszentelésének történetét. Útbaejtettük és megtekintettük a világháborús emlékművet.

Hazafelé tovább folytak a nap élményei által gerjesztett eszmecserék. Általánosan elfogadott vélemény, mindenki vallja, hogy a szülőföld szeretete földrajzának, történelmi múltjának, szellemi hagyatékának megismerése, mennyire fontos a felnövekvő nemzedékek számára. Magabiztosabbá, bizakodóbbá válik tőle az ember és talán eszébe sem jut más tájakon keresni boldogulását. Ilyen téren nagy a felelőssége a pedagógusoknak főleg a magyar, földrajz és történelem tanároknak, osztályfőnököknek.

Tekintsék az EKE-t lehetséges partnerüknek.

                                                                                                                                                                    Id. Kánya József

 

VISSZA

Partnerek

Médiapartnerek

Morfondir Erdely.ma